A használt autóhoz lehet szervizkönyv, ismert típus, ismert minőség, tudjuk melyiket szabad uraságtól levetett állapotban bátran megvenni.
Nos ez, ami a csónakok estében nincs meg. Sokszor akkor adják el, ha kihalt belőle valaki, aki miért is gondozta volna utolsó éveiben, vagy ha beválasztottak olcsó „Sufni-Művek” darabot, melynek véres a torka és kipofozzák „palimadarat” fogni.
Körülbelül 10 vételből úgy átlagosan 2 vétel a jó bolt, de ez csak utólag derül ki. A másik négy az nagyon nagy ráfaragás. A maradék négy nem akkora ráfaragás, hogy egy kis fantáziával meg ne tudjuk magyarázni…főleg ha ciki, lúzer dolog bevallani a tévedést.
Mert, ugye sok koma utólag „én megmondtam előre” pozícióba helyezkedik, végre neki lehet igaza.
Szóval hosszú távon nézve, vagy vetítsük egy évre a költséget, a használt igen nagy valószínűséggel a legdrágább. Itt is érvényes a „szegények adója” elv, miszerint is, akinek csak használtra telik annyit költ rá, hogy lassabban fog egy új csónakra összegyűlni a ”lé”.
A használt csónak „olcsóért” akkor jó, ha veszélyes helyen kényszerülünk tárolni, és így legalább nem visz el értéket az áradás… vagy a betyárok. Ha valaki hiteles, ismert indok miatt vált csónakot, akkor bizakodóbbak lehetünk. Mondjuk a szomszéd eladja kétéves fa csónakját – amit láttunk, ahogy gondozott -, mert autótetőn szállítható könnyebb műanyag csónakra tér át kirándulásaihoz. Az eladót jobban meg kell nézni, mint a portékát módszer itt is javasolt.
Nem szeretnék senkit lebeszélni használt csónak vásárlásról. Nézze meg, kérje ki mások véleményét is. Hívjon fel akár engem is, tanácsot és tapasztalatot kap, ingyen. Tegyen a mérlegre minden ide vonatkozó információját (árat, „egy évre vetített költséget”, gondozásra fordítható időt, tárolási körülményeket, különféle más szempontot és/vagy kockázatot, stb.), aztán vagy rábeszéli magát a kiszemelt csónakra, vagy lebeszéli magát róla. Mindkét kimenetel előállhat.
Bővebben itt olvashatsz róla…